Kedves Naplóm!(idétlen megszólítás, ezentúl hanyagolom, jó?)
Mielőtt kiönteném Neked a lelkem, közlök magamról pár fontosabb
dolgot. 16 éves vagyok, most kezdem hatodik tanévemet a Roxfort
Boszorkány- és Varázslóképző Szakiskolában. A nevemből már
gondolom rájöttél, hogy apám Piton (Snape) professzor, aki bájitaltant
tanít a Roxfortban. Volt is pár összetűzésem vele emiatt, de különféle
okokból mostmár eszébe sem jutna kivételezni velem. Anyám
személyét illetően csak annyit jegyeznék meg, hogy ő az egyetlen
normálisnak mondható ember az életemben. Persze neki is voltak
kilengései, régebben például jósnőként dolgozott. Most
vegyeskereskedése van az Abszol Úton. Apámmal, ha nagyritkán
találkoznak, sosem váltanak két szónál többet. Születésemtől kezdve
külön élnek, soha nem házasodtak össze. Utálják egymást. Rejtély,
hogyan jöttem a világra. Természetesen anyámal élek. Bár apám
elismer lányának, egy ideje nem sokat törődik velem. Igyekszik
mindenki elől titkolni ezt a "ballépését".
Tudom, furcsának tűnhet, hogy most kezdek el naplót írni, mikor már
csak két év van hátra a gyerekkoromból, de most békéltem meg azzal,
hogy nincs más, akinek elmondhatnám ügyes-bajos dolgaimat.
Ezenkívül valami furcsát érzek mostanában a levegőben. Azt hiszem,
baljós események készülődnek, a jó és rossz egyensúlyát bolygatja
valami...vagy valaki. Tudom, ez kicsit különösen hangzik, de néha
megérzek dolgokat, és hatodik érzékem most azt súgja, fontos
esemény közeledik. Ezért jobb, ha lejegyzek mindent, amit tapasztalok,
valószínűleg most lesz is mit.
Éppen a szobámban ülök, a cuccomat már összepakoltam, és azon
tűnődtem, vajon mi lesz az a különleges esemény, ami megbolygatja
megszokott kis életemet, mikor az ölembe ugrott kis, fekete macskám,
Mephisto. Mosolyogva megsimogattam és közben arra gondoltam:
bármi is történik majd, egyvalaki mindig mellettem lesz.