Reggel szinte mindegyikük komásan, fáradtan ébredt. Jessyca úgy döntött, hogy a klubhellységbe alszik, úgy is tett. AMikor a fiúk lejöttek a helységbe, Sirius fintorogva Jamesre, majd az alvó lányra pillantott, és kibújt a portély-lyukon. James nem tudta mire vélni a dolgot, nem tudta, hogy Jessy miért feküdt be mellé. gy hát Remust, és Petert is kitessékelte a folyosóra, majd Jessy mellé ült, és haját cirógatva próbálta felkelteni.

- M- mi az? Már reggel van?! Te jóég elaludtam! Piton meg McGalagony meg fog ölni!

- Nyugi Jessy! Még kora van, az óránk pedig két óra múlva kezdődik.

- Ja, akkor jó. De akkor meg minek ébresztettél fel?

- Beszélnem kell Veled a tegnap estéről.

- Jaj James írtó égő volt ne haragudj! Eltévesztettem az ágyatokat!

- Hogy?!

- Hát Én Sirius mellé akartam befeküdni, de azt hittem, hogy Te Ő vagy és így...

- Áh... értem...- felelte a fiú csalódott képet vágva.

- Tényleg bocsi... juj... most Sirius azt hiszi, hogy...

- Nyugi beszélek majd Vele.

- Köszönöm, James, fogalmam sincs hogy hálálhatnám meg ezt Neked.

- Mi lenne ha egyességet kötnénk? Én beszélek Siriussal, Te pedig győzködöd Lilyt.

- Hu az nagyon nehéz lesz...

- De legalább próbáld meg, kérlek.

- Hát jó.- mondta a lány, majd felkelt, és felment a hálóba.

James is kifáradt a folyosóra. Remus és Peter közvetlen a Kövér Dáma képe előtt beszélgettek, Sirius pedig az egyik közeli lépcsőn üldögélt. James leült mellé.

- Sirius.

- Huzz innen.

- Félreéretted... msot beszéltem Jessyvel, és...

- Nem értessz a szép szóból?!?! HUZZ INNEN!

- De hát én...- látta James hogy hiába próbálkozik. Otthagyta Siriust. Reggeli után együtt indultak el hatan átváltoztatástanra. Egész végig egy szót se szóltak egymáshoz. Az első mosoly arcukon akkor jelent meg, amikor McGalagony megállt egy hatalmas festmény előtt, amiből hirtelen kirontott Hóborc, a kopogószellem, és így feldöntötte a képet, ami egyenesen a tanárnő fejére zuhant. Beletelt jó néhány percbe, amíg a professzornő kivánszorgott a kép alól. Haja teljesen szétjött, aminek látványától az egész terem remegett a nevetéstől. Második óra mindannyiuk nagy "örömére" jóslástan volt. A tanárnő egy phszihopata őrült volt, az óra felénél akkorát kiáltott, hogy megrepett az egyik ablaknak az üvege. Mindenki nagy neevtésbe tört ki, kivéve egy fekete, zsíros hajú fiút, aki egész végig egy vaskos könyvet bújt. Hajtincsei szemébe lógtak, s így eltakarta gyönyörű sötét csillogó szemeit. Ő volt Perselus Piton, Lilyék évfolyamtársa, mardekáros. Óra után aztán James nem bírta ki, hogy ne szóljon be neki.

- Na mi az? Te aztán semmit nem változtál! Ugyanolyan zsíroshajú denevér vagy mint előtte!- Lily kivételével mindenki kacagásba kezdett. James gyakran volt féltékeny Pitonra, mert az volt az érzése, hogy Perselsunak tetszik Lily, és fordítva is.

Már ebédeltek, amikor Sirius hirtelen félrehívta Jamest.

- Figyelj James, tiszta hülye voltam, ne haragudj, te nem is tehetsz róla... nem fogom a kettőnk barátságát kockáztatni egy lány miatt. Ugye nincs harag?

- Persze, hogy nincs de tényleg félreértetted a helyzetet, mert...

- Ugyan James, nem kell magyarázkodnod... Tudom, hogy tetszik Neked Jessy. Hát itt az alkalom. Szerezd meg. És kérlek többet ne hozd szóba.

- Jó, nem hozom többet szóba, de jól tudod, hogy nekem Lily jobban tetszik, hiszen már hónapok óta próbálom emgszerezni, de Ő aztán nehéz eset...

- Majd beszélek vele...- felelte egykedvűen Sirius.

Kora délután, amikor már mind a hatan előkészültek a másnapra, úgy döntöttek lemennek a parkba egyet sétálni, hülyéskedni. Elől sétált Remus James, és Sirius Hátul pedig Jessyca és Lily. Peter sehol se volt, már több órája nyomát sem látták. Jessyca egész végig Lilyt gyözködte, de eredménytelenül. Csak azt érte el vele, hogy Lily ideges lett.

- Nem tudjátok hol van Peter? Már mindenütt kerestem, de sehol sincs...- szólt hátra Remus.

- Nem láttuk...- épp hogy kimondta a választ Lily, szeme megakadt azon amit a tópart szélén látott. Egyszerre mindenki abba az irányba nézett. Egy szőke lányt láttak, aki egy szőke alacsony fiúval kézenfogva sétált.

- Hu na ez gyors volt!- szólt tapsolva James, majd odakiáltott a fiatal párosnak.- Ez az Peter, ügyi vagy! Ramona mindent bele ám!

- James! Hagyjad őket! Szerintem jobb lenne ha mi most máshol keresnénk mi kikapcsolódó helyet...- csítitotta le a fiút, Jessy.

- Valóban... mit szólnátok ha...- James arcán kaján vigyor jelent meg- Ha... elmennék kicsit "szórakozni".

Futással igyekeztek mind a tölgyfaajtó felé. Berohantak, egyenesen  az első emelet felé. Majd lopakodva lassítottak, és James leállt egy ajtó előtt, amin ez a felirat állt: Flitwick Professzor irodája. James váratlanul bekopogott, majd jelezve a többieknek, nagy rohanásba kezdett, a többiek természetesen követték.

- Ki volt az! No megállj egyszer elkaplak!- hallatszott a professzor erőtlen hangja.

Utána Frics szobáját vették célba. Megint bekopogtak, majd futni kezdtek. Végül az egyik eldugott kis terembe benyitottak, és ott kifújták magukat.

- Hu ez meleg volt.- jegyezte meg Remsu, aki Lilyvel együtt nem nagyon rajongott az eféle dolgokért, de be kellett vallania jó mulatság. Jessyca kinyitotta az ajtót, hogy megnézze tiszat-e a levegő, hát tévedett. Frics egyenesen ránézett, és egyszerre hátraszólt társainak.

- Futááás!- azzal mindenki nagy rohanással jelezve megint "menedéket" kerestek. Ezuttal egy hatalmas szobor mögött bújtak meg. Frics megállt a szobor előtt és tanácstalanul meresztgette szeét minden irányba, kivéve a szobor mögé. Amikor pár lépés előre ment, James nem bírta elhalasztani az alkalmat, rálépett hátulról Frics koszos találrájára, és amikor Frics elindult, a talár nagy szakadás közepette levált a férfiről, és msot ott állt egy száll fehér alsógatyában. Mindenki hatalmas nevetésbe kezdett, de nemsokáig volt nyugtuk, mert megint futniuk kellett. Ezuttal sikerült telejsen lehagyniuk Firccst, de hallották még a férfi ordibálását.

- Ezt még keservesen megbánjátok! Várjatok csak!

- Szép volt James!- dicsérta meg az ügyes huzást Lily. James büszkén kihúzta magát, majd beletúrt a hajába.

Így telt a délutánuk, ami egy cseppet sem volt unalmas. Amikor este elmesélték a  klubhelységbe Peternek a délutánjukat, a fiú a nevetéstől könnybe lábadt szemmel szinte levegőt se kapott.

Este megint sokáig voltak fent, és Bogoly Berti Féle Mindenizű Drazsét kostolgattak. Egészen addig amíg Remus majdnem el nem hányta magát, és futna rohant a mellékhelységbe, annak a cukornak köszönhetően amit James ajánlott fel neki.

Már hajnali három volt, amikor végre mindannyian elálmosodva felbaktattak a hálójukba. Sirius nagyon haragudott Jessyre, egésznap úgy tett mintha ott sem lenne.