Szeptember. 6. péntek
    G. klubhelység

K. N. !

Hát…… kezdjük az elejéről. Na, szóval elmentem a saját „felkészítő
gyakorlásomra”. Hála az égnek nem zavart senki. Utána Mágia
történet. Brr! Az óra emlékétől is rosszul vagyok. Kihívott FELELNI!!!!!!!
Még életemben nem kellett felelnem itt semmiből. Megjegyzem másnak
se… Persze semmit sem tudtam. Ezért óra után magához hívottés
nyomta a szokásos szöveget…. Vagy egy óráig hallgattam a
szemrehányásait. Néha lopva az ablakra néztem és láttam ahogy a
jelentkezők ügyetlenkednek. Mikor végre elengedett lélekszakadva
rohantam azt hittem elkések. Pontosabban el is késtem. Mire odaértem
az eredmény akarták kihirdetni….
- Elnézést a késésért! – szólaltam meg cérnavékony hangon. A
csapatkapitány végignézett rajtam és kiröhögött. Na, jó nagyon
mosolygott. Naná, hogy Potter is ott volt (az „árnyékával” együtt) ő
viszont fapofával bámult rám. Sajnálom, hogy elkéstél, de már
megszületett az eredmény.
Pánikba estem. Miért vagyok én ilyen szerencsétlen!
- Adj nekem egy feladatot és én teljesítem. – mondtam kétségbe
esetten.
- Akkor legyél – elvigyorodott. És Potterre kacsintott – fogó Potter
ellen. – ezzel a mondattal megírta a halálos ítéletem és ezt ő is tudta.
Biztos a begyepesedett agya nem bírta elfogadni, hogy egy lány is
bekerüljön a csapatba. De nem volt visszaút. Így hát elvállaltam.
-   Rendben. – mondtam és felszálltam a seprűmre. A szemem sarkából
láttam, hogy Potter is ugyanezt csinálja. Nyeltem egy nagyot és
éreztem, hogy elvesztem. Potter a legjobb fogó az egész Roxfortban.
Gondoltam inkább akadályozomom, minthogy elkapjam a cikeszt (ami
kész csoda lenne). Ráadásul hát én nem igazán ilyesmire készültem. A
két terelőt is beállították, hogy akadályozzanak minket. Chris
egyértelműen nem akarta, hogy bekerüljek. hisz, ha igazságos lett
volna olyan feladatot kapok, mint a többiek és nem állít be POTTERREL
FOGÓNAK!! Kiengedték a két gurkót és persze azonnal bombázni
kezdtek vele (de nem csak engem :) ). Kis idő múlva kiengedték a
cikeszt is. Potter persze azonnal rá startolt. Én viszont (fogalmam sincs
hogyan sikerült) elvágtam az útját. A "hadművelet" sikeres volt.
Lelassította a seprűjét és ki akart kerülni engem, de mire sikerült neki
már nem látta a cikesz. Ráadásul közben a gurkókkal is megkellett
küzdenie. Én a magasba repültem és szemmel tartottam a pályát. Pár
pillanat múlva megláttam a cikeszt. Ő még nem vette észre. Úgy tettem
mintha egy gurkót akarnék kikerülni, de eközben a cikesz üldöztem.
Ami legnagyobb meglepetésemre eltűnt a szemem elől. Viszont valami
motoszkálást éreztem a talárom ujjában. Még most is alig merem
elhinni elkaptam a cikeszt!! Ezután nyugodtan leszálltam a földre a
talárujjamban a cikesszel.
- Feladtad? - kérdezte fennhéjjázó modorral McFuller.
- Nem - mondtam. Kezdett zavarni, hogy Potter még mindíg keresi a
cikeszt.
- Akkor hol a cikesz? - kérdezte gúnyosan.
- Itt. - mondtam és legnagyobb megdöbbenésemre kihúztam a talárom
ujjából. Természetesen tátott szájjal bámultak rám. Közben végre
Potter is leszállt. Alig merem elhinni! Legyőztem James Pottert! A
Roxfort legjobb fogóját!
- Szóval akkor lehetek hajtó? - kérdeztem, de még mindenki "kábult
állapotban" volt. - Akkor ezt igennek veszem! - mondtam mivel látszott,
hogy nem igazán bírnak értelmesen válaszolni..... mondjuk nem
csodálkoztam én még most sem merem elhinni! Legyőztem Pottert!
Végül is vannak még csodák......