Egy francia napilapban arról vitatkoznak a helyi értelmiségiek, hogy
milyen politikai felhangjai vannak a Harry Potter-könyveknek és-
filmeknek. A nancyi filozófusnő és a nizzai irodalomtanár vitája már
három hete tart.

A francia Le Monde vélemény rovatában vita folyik arról, hogy Harry
Potter vajon kapitalista neoliberális vagy inkább balos antiglobalista. A
középbaloldali napilapban az utóbbi három hét során marxista-
strukturalista nézőpontból vizsgálták J. K. Rowling könyveinek politikai
mondanivalóját.

A nagy vita június 4-én kezdődött Ilias Yocaris cikkével. A szerző francia
irodalmi konferenciákat szervez Nizzában egy egyetemi intézetben.
Yocaris azt állította, hogy Harry Potter fantáziavilága kapitalista világ,
és a Franciaországban oly népszerű könyvek tömve vannak neoliberális
sztereotípiákkal, amelyek az angolszász társadalmi modellt figurázzák
ki.

Azzal érvelt, hogy a történetben az állam összes képviselője
nevetséges, inkompetens vagy rosszindulatú. Szerinte a regénybeli
magániskola mikrotársadalmában individualizmus, erőszakkultusz és
túlzott versengés uralkodik. Az intézmények nem védik meg az egyént,
sőt Harryéknek számtalanszor meg kell szegniük a szabályokat, ha
meg akarnak menekülni a gonosz erőktől.

Yocaris a Harry Potter-könyveket a George Orwell által elképzelt
totalitárius világ megvalósulásainak tartja. "A kapitalizmus a saját
szája íze szerint alakítja nem csak a valóságos, hanem az elképzelt
világot is" - mondta.

A Le Monde nemrég leközölt egy hasonlóan tudományos választ
Yocaris cikkére. Isabelle Smadja, a nancyi Loritz gimnázium filozófia
tanára Harry Pottert nem tartja kapitalistának. Ellenkezőleg, szerinte ő
az első Harmadik Világ-párti, antiglobalista, szabadpiac-ellenes kitalált
hős. Úgy gondolja, Yocarist azt tévesztette meg, hogy a könyvek olyan
nagy sikert értek el globális szinten.

"A szöveg a fogyasztói társadalom és a szabad vállalkozás világának
kegyetlen kritikája" - állította. Harry és barátai törődnek a mágikus
világ fizetés nélküli szolgáival, a házimanókkal is. Isabelle Smadja
szerint a globalizáció találó kritikája, hogy a manók elégedettek a
sorsukkal. "A szegény országokban élőket annyira elvakítja az őket
kizsákmányoló rendszer, hogy nem is lázadnak ellene"- magyarázta a
párhuzamot a filózófusnő.

A francia értelmiségiek régóta próbálnak magyarázatot találni a Potter-
könyvek és az azokból készült filmek sikerére. Gyártottak már
strukturalista és posztstrukturalista értelmezéseket, a könyvet
fejlődésellenesnek és szexistának bélyegezték. Még az a vád is
felvetődött, hogy a legtöbb gonosz karakternek francia neve van,
például Valdemortnak. A vol de mort ugyanis halálrepülést jelent.