Hát mit ne mondjak elég izgalmas hónapon vagyok túl! Ma reggel újra a gyengélkedőn ébredtem, de ezúttal Remy is ott volt. Az ismerős hang, akinek gazdája megmentette életünket az a személy volt, akitől a legkevésbé se vártam volna el... Patricia!!! Dany volt barátnője! Délután meg is látogatott.

 - Miért csináltad?- kérdetem.- Azt hittem, utálsz.

 - Én is azt hittem, hogy utállak... de rájöttem, hogy nem. Egy fiú miatt meg nem fogok összeveszni valakivel. Épp hozzád indultam tegnap éjjel, amikor erre rádöbbentem... és amikor megláttam Fionát, ahogy az ablakban áll, és nevet... tudtam, hogy baj van.

 - Nagyon köszönöm. Remy nevében is.- azzal a másik ágyhoz néztem, amin Remy feküdt. Ő még aludt.

 - Ugyan, mire valók a barátnők?- kérdezte mosolyogva, és megölelt. De valahogy azt éreztem, hogy ezt nem őszintén mondta. Sőt... nagyon felszínesnek látszott...

 A délutánt azzal töltöttem, hogy Remyvel beszélgettünk a suliról.

 - Kéne valami poén... így túl uncsi...- mondta Remy...

 - Uncsi??? Hiszen más nem csinálunk csak párbajozunk másokkal meg minden...

 - Ez igaz, de én nem így gondoltam...- majd kisvártatva...- MEGVAN! Ez nagyon jó lesz... csak először ki kell hogy engedjenek innen... kezdem unni, hogy minden héten itt kötök ki.

 - Hát még én... Madam Pomfrey!-kiáltottam, amikor megláttam az ajtóba az asszonyt.- Mikor mehetünk haza?

 - Hmm... holnap este, ha minden rendbe lesz magukkal...

 - De jó!- lelkendezett Remy.

 Este megkértem Ront, és Harryt hogy hozza le a varázstükröt, mivel pár nappal ezelőtt ők rejtettéke la hálóukba.

 - Meglesz- mondta Harry majd Ronnal együtt elrohant. Elég sokáig el voltak, majd rémüldözve berontottak a kórterembe.- Nem találjuk!

 Valahogy olyan furák voltak... mind a ketten...

 - Mi az, hogy nem találjátok???

 - Nincs meg... mond Penny... terveztek valamit még Fiona ellen?- kérdezte elég furi hangon Harry és közbe Remyre is nézett.

 - Persze! Ezt nem hagyjuk ennyiben! Azt fogjuk csinálni,hogy...

 - Majd megbeszéljük.- szakítottam félbe Remyt, ő nem értette mi ütött belém... én gyanakodva néztem a két fiúra...

 - Mond csak Ron? Mitől is félsz a legjobban?

 Ron kétségbe esetten Harryre nézett.

 - ÖÖÖhh....

 - Fiúk, a látogatási idő letelt! Kérem hagyják el a kórtermet.- szólt Madam Pomfrey. Miután kimentek, Remy hozzámfordult:

 - Miért nem engetted, hogy elmondjam?

 - Mert volt egy olyan érzésem, hogy nem ők voltak azok... Ron se tudta megmondani mitől fél a legjobban...

 - Ebbe lehet valami... na majd holnap kiderítjük...