Szeptember 2. hétfő
A klubhelységben

K. N. !

Kisseb tömeg gyűlt össze a „hirdetőtábla” előtt. Gondoltam megnézem.
Ez állt rajta:

Kedves Griffendélesek!

Egy hónap múlva kviddics meccsünk lesz a Hugrabuggal és ezért két
hajtót, keresünk. Kérem, jelentkezzetek! A „meghallgatás” péntek
három órakor lesz.

Chris McFuller
csapatkapitány

Na, jó! Bevallom mindig is, szerettem a kviddicset és repülés órákon is
egész jó voltam…..
Talán lenne esélyem? Ezt még senkinek sem árultam el, de néha ki
szoktam menni, gyakorolni a pályára egy kicsit a Kométámmal.
Talán bekerülhetnék, ha nincs ott Potter…. Ma le is megyek asszem
nincs ott senki. De azért megnézem, nehogy lebukjak…..

Szeptember 2. hétfő
A Nagyteremben

K. N. !

Hűha alig kezdődött el a tanév máris (megint!) veszekedtem Potterrel!
Hű, de felhúzott! Azzal kezdődött az egész, hogy Perselus Pitont
szívatták (egy negyedéves mardekáros srác). Szegényt a parton
mindenki szeme láttára felemelte az a **** Potter és elkezdte forgatni
a levegőben. Na, ekkor léptem én közbe! Mikor James észrevett ezt
mondta:
- Na, itt van Evans! Mi az azt akarod, hogy megint elkapjalak?
Sajnálatos módon (neki) én már ütésközelben voltam. De erre nem
számított! Ha számított volna biztos, elhajol vagy valami. De Ő nem
tette. Még mindig ott álltam előtte szikrázó szemekkel. Erre ő?
Megérintette a helyet, ahol megütöttem és utána elkezdett vigyorogni.
Nem vicc!! Vigyorgott!!! Olyan volt, mintha…… mintha megcsókoltam
volna nem, pedig megpofoztam!!! És még beszélt is HOZZÁM!!!
- végre, hogy a sarkadra áltál Evans.- mondta és tovább vigyorgott!!
De én már nem rá figyeltem, hanem Perselusra …. Felvette a pálcáját,
és morgott VOLNA valamit. Ekkor én legnagyobb meglepetésemre
mérgembe egy kifejezetten erős lefegyverző bocsátottam rá (onnan
tudom, hogy milyen erős volt, mert Piton a tíz méterre lévő fáig repült
és elájult). Na, ekkor James abbahagyta a vigyrgást és rám bámult
tátott szájjal. De a többiek is (mondjuk ők a pofon után egyébként is
így ”néztek” rám)! Erre én a „legabnormálisabb” dolgot tettem, amit
ilyen helyzetben szokás:
- Sziasztok!- mondtam és nyugodtan besétáltam a kapun. Azonnal
felmentem a klubhelységbe és elmondtam a barátnőimnek mindent. Ők
meg fetrengtek a röhögéstől. Nem értettem miért. De egy dolgot
Potterrel kapcsolatban sem értettem meg is kérdeztem tőlük.
- Csak azt nem értem, hogy mikor megütöttem mosolygott, de mikor
megvédtem tátva maradt a szája. Miért?
- Először is, mert a fiúk hülyék. Másodszor pedig, mert arra ugyan csak
a lelke mélyén, de számított, hogy egyszer megütött, DE álmaiban sem
gondolt arra, hogy egyszer TE véded meg ŐT.- mondta „nagy bölcsen”
Lizzie.
- és Sirius is ott volt?- kérdezte reménykedve Mia.
- Hah! Megtanulhatnád már, hogy ahol Potter ott Black! – mondtam. Mia
erre elpirult. Tetszik neki Sirius ez tény. Vajon mit lát benne? Végülis
jóképű meg minden, de…. na mindegy! Az ő dolga. Black viszont vak!
Már csak azért is, ha eddig nem vette észre Mia félreérthetetlen
próbálkozásait….. Komolyan mondom, ha a következő bálba nem hívja
el én lépek közbe, de azt megemlegeti!(Na, jó ez elég hülyén hangzott
) De ő ahelyett, hogy összejönne Miával azzal a sötét Potterrel lóg
állandóan. Na, mennem kell a „kviddics edzésre”. De eleredt az eső!
Nem baj majd a fejemre húzom a csuklyámat.