Egész eddig titkoltam a naplóm elől Fiona megleckéztetésének tervét,de most már elég volt belőle.Tegnap éjjel kishiján megölt.Fogalmam sincs hogy tudott belemászni az álmomba.(Ma szerda van,a roxmortsi kirándulás megint elmaradt,helyette most pénteken megyünk el a faluba,mert szünet lesz.)Elhatároztam hogy a mai napot a terv végrehajtására szentelem.Az első részében,reggel amikor már mindenki a Nagy Teremben volt beosontam a Remy által megadot jelszóval a mardekár klubhelységébe,onnan pedig Fiona hálójába mentem.El kezdtem kutatnia holmiai között,míg nem találtam valami ciki dolgot számára.Szerencsém volt.Az éjjeliszekrénye legalsó fiókjában találtamegy általa írt szeremes levelet,amit a megszólítás alapján Danynek írt,és a dátum szerint 2nappal ezelőtt írta.Elolvastam,és fogtam a hasam a röhögéstől.Nem elég hogy nem tud fogalmazni,de alig tud rímeket írni a szavakra.Aztán fogtam és kiplakátoltam vele az egész iskolát.Mindenki rajta röhögött.Akárki ment el előtte kiröhögte.Amikor Fiona megtudta hogy a szerelmes levelén röhögnek,amit őp írt el kezdte szabdalni a falakról a plakátokat,de hiába,hiszen már mindenki tudott róla.Ilyenekt mondtak neki:”Fiona ennél még a 2éves hugom is jobbat írt volna!”…”Juj ez nagyon béna!Amkor írtad,egyántalán fent voltál?”…

Kicsit se sajnáltam megérdemelte.Ez azonban csak az első fele volt a tervnek.A következő lépés az volt,hogy megint beosontam a mardekár klubhelységébe,és Fiona hálójába,és egy csokor vörös rózsát helyeztem el az ágyán,és egy kis cetlit raktam mellé:”Szeretlek!Találkozzunk ma naplementekor a bejárati csarnokba.”Szándékosan nem írtam alá.Utána kimentem a klubhelységből,és vártam hogy jöjjön Fiona.Miután láttam hogy be ment a klubhelységbe,aztán kijött nagyon boldognak látszott.Naplementekor követtem a bejárati csarnokba.nagyon kiöltözött,akárcsak egy menyasszony.Először csak mosolyogva járkált,aztán egyre dühösebbnek látszott,amikor már egy órája várt úgy csináltam mintha akkor mennékle,és beszóltam neki:

-Na mi az?Ninc saki randizzon veled?Hát tudod nem csodálkozok rajta…

Fiona felfutott a lépcsőn,én pedig elmentem Remyhez hogy elmeséljek neki mindent ami eddig történt.Remy könnyezett a röhögéstől.

-És még nincs vége.Hátra van a csattanás…az durva lesz…-mondtam Remynek.

-Hadd tartsak veled!

-Nem lehet.Neked ágyban a helyed.

-De már jobban vagyok!Légyszi!!Elszökök,Madam Pomfrey úgyse veszi észre!

-Hát jó,akkor gyere,sietnünk kell,mert amíg a mardekárosok vacsoráznak addig kell végrehajtani  a dolgot…de kéne nekem valami bűbáj..ami átváltosztatja a hajam színét és a szemem…ha valaki bemegy a klubhelységbe ne ismerjen fel.

-Oké!Én tudok egy varázsigét,ja és adok egy mardekáros találrt.

-Rendben és köszi.

Két perc múlva már szőke hajam volt,és barna szemem,a szemüvegem pedig a zsebembe tettem.A terv 3.részéhez szükséges kellékek az ágyam alatt vártak.Lehoztam őket,azátn indultunk a mardekár klubhelységébe.A kellék részei:Egy vödör madárürülék,egy kanna csúszómászó(csiga,giliszta,csótány),egy láthatatlan madzag,egy üveg átlátszó varázsital,és egy fényképező gép.

-Biztos svagy benne,hogy Fiona fog először bejönni?-kérdeztem Remytől.

-Tuti.Még sose jött be hátul,mindenkit elutasít maga elől.

-Király,akkor gyere segíts!

A madzagot a klbuhelység bejárata előtte két oszlopra kötöttünk,a varázsital kiborítottuk a hálóba vezető kis részen,a többi dolgot leírom amikor Fiona bejön a klubhelységbe.Én és Remy elbújtunk az egyik fotel mögött,és kezemben a fényképezővel vártam Fionára.

Úgy 10perc múlva végre jöttek a mardekárosok elén Fionával.Amint belépett,akkorát eset a láthtatlan madzagba,hogy nem sokon múlott hogy eltörjön a lába.Ahogy rohant a háló felé sikítozva elcsúszott a varázsitalon,én s Remy annyira röhögtünk,hogy alig bírtam az eseményeket fényképezni.Utána amint rálépett az első lécspőfokra,a fejébe borult egy vödör madárürülék,Fionaának,és nekünk is könny gyűlt a szemünkbe.Fionának a kényeskedés miatt,nekünk meg a röhögéstől.Aztán az 5.lépcsőfok beszakadt alatta,aminek a varázsa mögött szintén mi álltunk.Aztán követtük lassan a háló felé,hogy tudjuk fényképezni.A mardekárosok közül csak néhányan mertek röhögni a többiek elfolytották.Utáána osontunk,majd Fiona befutott a hálóba,és egyenesen az ágyához rohant.A feje úszott az ürülékben,a lába le volt horzsolva,és sítitozott az idegességtől.Ahogy leszedte az ágyteritőt ott felbukkant egy csomó giliszta,csiga,illetve csótány.Hatlamasat ordított,lefényképeztük az összes dolgot,majd kirohantunk a klubhelységből,még aznap este kiplakátoztuk a képekkel a sulit,és szöveget is írtunk hozzá.A tanárok nem tudták kik tették ezt,hiszen  este csináltuk.Amikor Remyt visszakísértem a gynegélkedőre,még akkor is röhögtünk.

-Na ez jól ment.Egész életembe nem röhögtem még annyit,mint ez az egy este alatt.-mondta hasát fogva Remy.-Nagyon jó voltál.Na megyek szia!Hopsz!A nagy örhögésben el is felejtettem...-rámszegezte a pálcáját,mondott valamit,és újra sötét hajam és zöld szemem volt.

-Ja igen.Köszi.-mondtam nevetve,majd kivettem a zsebemből a szemüvegem.

Nagyon vidáman mentem fel a hálóba.Azon gondolkodtam,hogy mit fog majd a fejemhez vágni Fiona.